Lepedékben úszunk.

Sajnos hiába kenjük folyamatosan a nyelvét és a száját apámnak a korábbi bejegyzésben megjelölt szerekkel, egyre csúnyább szájának belső része.

Nyelvén lepedékszerű képződmény van bőségesen. Szájpadlásán burjándzik valami sárga színű nyálka, amit alig lehet leszedni róla. Szája és foga között szintén ilyen sárgás, nyálka van. Hörög, szörcsög, nehezen veszi a levegőt.  Orrát eltömíti az ételszonda, a száján pedig a lepedék akadályozza a lélegzet vételt. Próbáljuk áztatás után kézzel, fülpiszkálóval és papír zsebkendővel eltávolítani ezeket a nyálkákat, de csak részleges a siker.

Délutánra csak édesanyám marad, aki a szokásos "szeánszát" végzi. Energia kezelés és meditációs zene a program. Esti órákban érte megyek, amikor úton hazafelé elmeséli, hogy a hörgés miatt volt egy orvos, aki megvizsgálta apámat és úgy néz ki, hogy tüdőgyulladása van. Szuper, mondom, miért csak most szólsz?

Irány vissza a kórház. Már majdnem este 9 van. Nehezen, de előkerítem az orvost, aki vizsgálta apumat. Kérdezem, hogy mi ez a rémálom, hogy betegebb apám, mint ahogy bekerült? Nyugtatgat, hogy sajnos tényleg ez van, de nem lehet mit tenni. A szervezet ellenállása legyengül ilyenkor és nyilván sok a kórházi baktérium, aminek nem tud ellenállni. Ezért alakul ki tüdőgyulladás. Kérdezem, hogy ha ez ennyire természetes, akkor miért nem előzik meg, és teszik akár oxigén sátorba? Erre az a válasz, hogy az sem segítene, mert a torkán lélegzik, és így is - úgy is ez bekövetkezik, stb... "a világon bárhová vinném apumat, akkor ez történik". Kissé nehezen hiszem, de nagyon nyugtatgat - Ők mindent megtesznek. Antibiotikumot adnak és egyéb szükséges gyógyszereket.

Hazaérve persze utána nézek az interneten, hogy tényleg így van-e stroke esetén, és sajnos elég sok helyen írnak erről. Tényleg az egyik leggyakoribb szövődmény stroke esetén a tüdőgyulladás. Ismét tanultam valamit. Bárcsak ne kellett volna. Újabb álmatlan éjszaka következik.

Következő nap  ->